Késő du. összekaptam magam, hogy hasznos tagja lehessek a társadalomnak. Mivel egy deka készpénzem nem volt, mint általában, és a Kaisers az Akácfában kitudja mikor zárt (szombaton 4kor, vasárnap mégis mit képzelek?), elvánszorogtam még indulás előtt a kis "non-stopba", ami 5-23 óra között üzemel, vasárnap este 8-ig. Hálistennek ott lehet kártyával is fizetni.
Feltankoltam piából, bubist, meg gyümölcsöst is, aztán bőszen kerestem a kártyám. Aha.. mert olyan egy szerencsétlen picsagyümölcs vagyok, hogy az irodában hagytam! Még szerencse, hogy volt nálam kajajegy, és bár nem beváltóhely a kis bolt, mégis elfogadták. Most az egyszer nem utáltam a nyanyát, pedig a bögyömben volt, mikor nem akaródzott neki visszaváltani az 5 kólásüveget, merthogy nem ott vettem...
Kivételesen jó fej volt. Végülis.. neki is lehet rossz napja.. :)

Irdatlan szél volt, de élveztem. Időnként ide-oda ráncigált, de annyira finom friss illata volt a levegőnek, hogy nem bántam. Imádom a szelet, főleg az ilyen vízillatút.

Nna.. éjjel itt időnként rendesen be vagyok fosva. Minden tiszta üveg, hatalmas üvegablakok, üvegajtók. Minden zaj behallatszik az utcáról, és teljesen úgy érezni, mintha a szomszéd szobában sétáltatnák a kutyákat. A kiabálásról, rókázásokról már nem is beszélek. Időnként kirohanok, hogy mi a franc volt ez, ki jött be, de aztán semmi, csak az utcáról szűrödtek be a hangok.
Elég paratojás vagyok magamtól is, de az tuti rátett, mikor rámtörték a lakást.

Na ezt el is mesélem:

Ó hát ja igen. Nem én lennék, ha nem ugrálnék időben (Vonnegut mennyit is írt erről:), és nem felejtenék el mindent, hogy aztán csak úgy eszembe jusson. Pont akkor, amikor közöm nincs a témához.

Reggel jövök be (igen, időnként reggel is járok az utcákon), bandukolok az Akácfán, mikor egy fekete (mű?)szőrme kabátos picha 2 méterrel előttem eldob valamit az utcán, persze arra figyelve, hogy az úttesten, a parkoló autók között landoljon a matéria. Nem figyeltem meg mi volt az, de a mozdulatot rögzítette az agyam, már azért is, mert ettől vérszemet kapok. Főleg ha egy szemetes tízméteres körzetében csinálják ezt.
Már azon voltam, hogy elélibbenek, és megkérdezem, hogy mi a fészkes nyavalyáért dobta el a szemetét, holott a következő sarkon, ami a rossz szemmértékemmel nézve is max 15 méterre van, de az ő tempójában tuti 10mp-en belül, amikor észrevettem, hogy jobb kezében vadul csapkod egy fényképes beléptető kártyát, majd egy jobbra-áttal becsapódik a BKV épületébe.*
Gondolom náluk nincs szemetes. Szegények..
*Sajnos használta a kaput, és nem a falon landolt. Esküszöm lekapartam volna, és elvittem volna a legközelebbi kukáig!

Zanza reggel megnézte az "új" lakást. Vagyis a legújabb ideiglenes kérót, mert hogy augusztus óta még mindig nem sikerült beköltöznie a sajátba.
Ja, hát kérem az, hogy ennyi hónap alatt sikerült ügyfélszámhoz jutnia az elmünél, az csak ahhoz volt elég, hogy legyen áram, a villanyórában. Hogy onnan a lakásig miként jut el az energia, na azt már az elműs villanyszerelő kétlábú se tudta, tehát a lakásban egyelőre max petróleumlámpával tudna világítani, vagy gyertyával.
Végülis tökmindegy, 3 éves kölyökkel mindkettő megoldás ugye.

Szóval megvizualizálta a következő színhelyt, és bár hűtő nincs, de tv van. Viszont mosógép sincs, úgyhogy még a költözés előtt nagymosást csinál. Utána meg? Nos igen, hogyan is tisztítsuk ruháinkat mosógép nélkül?
Több lehetőség is akad.

Az elsőhöz kell egy zacsi, instant víz, mosószer, aztán irány Surány helyett a vidámpark, fel a hullámvasútra! Ha lehet ne tartsuk a cuccot az ölünkben, még vizesek leszünk. Első menet a mosásé, második az öblítés. Harmadik a szárítás-centrifugázás, mondjuk akkor már vegyük ki a ruhákat, és kapaszkodjunk bele jó erősen, és kérjünk meg még pár embert a zoknik, pólók, melltartók, baszódisznós alsónadrágok tartására.
Miután visszaszereztünk mindent mindenkitől, és még azt az ipsét is levertük, aki meg akart lógni a micimackós hálóingünkkel, mehetünk is haza a frissen mosott, száraz ruhákkal!

A második módszerhez nem kell hullámvasút. Ez már Zanza ötlete volt, de ő biztos nem írja le.
Végy egy dézsát.
Töltsd tele koszos ruhával, vízzel, és mosószerrel.
Kapcsold be a stroboszkópot.
Lökd a dézsába az epilepsziás barátod.
Az öblítés ugyanígy folyik csak öblítővel, a centrifugázáshoz viszont már két epilepsziás kell.

(Igen, viccelek ezzel, mert először is, amilyen hikomatos vagyok én is, megtehetem, másrészt meg poén az egész világ, úgyhogy le van ejtve ki mit gondol.)

Mi is történt még ma?
Ja igen.. Zanza belerakott egy nagy adag röhögést a pincepozitív dobozba. Ha majd lekerül, jól megijeszti az archiváló humanoidokat az ugrándozással. Mi persze tudjuk, hogy csak a röhögéstől rázkódik, de megtartjuk magunknak a titkot jól.

A többi lütyőséget elfelejtettem, pedig minden nap akad bőven.

Aztán faxoljam el a blökit, nem?

Ez még a tegnapi sztori, de akkora sokkot kaptam (negatívat és pozitívat egymás után), hogy írni is elfelejtettem.
Igazából persze ficcenésnyi időm nem volt, de az meg kit érdekel?

Na elmesélem jól:

Az úúúgy vooolt, hogy némi problémám támadt a programmal. Naná, hogy a könyvelőprogrammal, erre kár volt fogadni. Beragadt egy nyomorult tétel, analítikában sehol, a főkönyvben meg ott parádézik, és hangosan gúnyolódik velem.
Felhívom az ügyfélszolgálatot. Féligmeddig elkezdem mondani a dolgot, aztán rákérdezek, hogy biztos elmondjam-e, mert ha nem ő a kompetens, akkor inkább nem tépem a számat. Mondjam. Oké. Mondom. Jaj, inkább kapcsolok egy kolléganőt. Végülis csak szekszárdot kellett hívnom, biztos nem számít.. a kolléganővel már halál izgalmas volt a diskurzus:

Y: Az lenne a problémám, hogy van egy számla, ami a főkönyvben látszódik, de sem az áfa analítikában, sem a kimenő számlák között nincs, nagyon helyesen. Csakhogy a főkönyvben sincs semmi helye.
Üf2: Akkor nézze meg a kimenő számlák között, az ilyen és ilyen menüpont alatt, és törölje ki..
Y: Mivel nincs a kimenő számlák között, ahogy már mondtam, így nem tudom onnan törölni. A programot meg 3 éve használom, ismerem a menüpontokat.
Üf2: Ööö.. Hát akkor.. és akkor nincs a kimenő számlák között?
Y: (grrrrrr) Nem, nincs, még mindig nincs.
Üf2: Öö.. Hát akkor nem tudja törölni.
Y: Valóban, még mindig nem tudom törölni.
Üf2: Hát akkor küldeni kéne nekünk egy mentést.
Y: (felcsillan a remény a szememben) Hm, jó, akkor mentek is gyorsan, aztán mondja a címet.. melyik file is az, ja igen, a **.arj, megvan..
Üf2: (megzavarodik) Jaj hát nemtudom, amit a flopira ment, azt kell elküldeni.
Y: Nincs floppym.
Üf2: Jaj istenem, nincs floppyja? De hát akkor hogyan ment?
Y: Vinyóra.
Üf2: Vinyóra? Jaj de hát istenem, ha baja esik, akkor mi lesz?
Y: (Nemteljesentökmindegy?) Több helyre van lementve az egész, egyszerre 5 vincsi csak nem megy tönkre. Egyébként a mentés 1,5 mega, az úgysem megy rá egy lemezre.
Üf2: Jaj istenem, hát akkor hogy is legyen? Akkor írja le nekem pár sorban, hogy pontosan melyik tétellel is van a gond, Szűcsnének címezze.
Y: Ööö.. De mit is? Mit címezzek? Most mit kéne küldenem Önnek?
Üf2: Jaj istenkém, hát ímélt, és küldje el a flopit is!
Y: Emailben?????
Üf2: Igen-igen!
Y: A floppy-t?
Üf2: Igen..
Y: (a szemem elkezd pingpongozni) El kéne küldenem a floppy-t emailben?????? Ugye nem gondolja komolyan? A floppy az egy fizikailag létező, kézzel megfogható dolog, az email pedig virtuális!!
Üf2: Jaj kapcsolok egy kollégát, aki segít majd elnavigálni, hogy mit is kell tenni!

Itt feltettem a kérdést magamban, hogy biztos azt szeretném-e hogy ez a nő oldja meg a problémám. Hálistennek a kolléga már hímnemű volt, és ami még fontosabb, már tudta is, hogy miről beszél. Persze vágom én, hogy a mentésre gondolhatott a nőcike, de azért ekkora szamárságot ügyfélszolgálatos, technikai munkatárs lévén már ne mondjon!

Hímnemű Pállal megoldottuk a problémát cirka 12mp alatt, nem kellett küldeni semmit sehova. Utána még fél napot a kollégákkal cseverészve töltöttem el, mert a 2008-as programmal és a frissítő-telepítő progival is volt gond.
Hímnemű Pál Ismeretlen Kollégája meglehetősen örült, hogy elég könnyű dolga van velem, mert a dos parancsok nem voltak idegenek számomra, így nem kellett mindent lebetűznie, eléggé lerövidítve a műveleti időt. A pozitív sokk is megvolt. Szuper.



 

Csütörtökön a nagy Káosz napján volt egy nem fogadott hívásom. D volt az. Mit hív ez engem Londonból? Biztos fontos, de majd újra hív.
Nézem a leveleimet, közös ismerőstől jött üzenet, ami azért volt fura, mert ő nekem kevésbé ismerős, és nem is szoktunk kommunikálni.

"..D hívott fél órája, mert az egyik védence bajban van. A lányt a volt férje üldözi és állítólag meg akarja ölni. Jelenleg az egyik barátnőjénél van de a pasi ismeri a helyet és folyamatosan zaklatja. A helyszín Szekszárd... ...a terv az, hogy meg kellene szöktetni és elvinni a hugához pestre, de a lánynak se autója se pénze.... .. szeretné a segítségedet kérni..."