De most végre van bizonyítékom! A minőségért bocs, nehezen jutottam hozzá!

Kicsit meglepő. Prücsök ugye 2009* 1999 októberétől van nálam, és nyarától ismerem. Akkor se volt már kölyök. Szóval 10,5 éve ismerem, ergo legalább 11 éves, szóval nem fiatal.

Az eredményei azonban kitűnőek :))) Se a májának, se a veséjének, semmijének semmi baja, pedig ilyenkor ez már nem lenne meglepő. De nem. Makulátlan! Ezt a szót használta a doki, szóval nagyon nagyon elégedett vagyok! Egész nap tök ideg voltam emiatt, mert szinte várható volt valamilyen kevésbé jó eredmény. Egy kis stresszre utaló jelzés van csak, de az nem vészes, már az út az orvoshoz is elég ahhoz:)

Jáj de buldog kis gazdi vagyok! :) Buldog gazdi makulátlan cicája így pihen mármegint-mégmindig :)

 *Y2K van nálam, vagymi:D

Mit megszúrták! Lecsapolták! Mindkettőt. Tegnap. Prücsöktől több vért vettek, mert ő öreg, több vizsgálatot kap. Megnézik a máját, meg a veséjét, szóval most két napig lehet drukkolni, hogy semmi komolyat ne találjanak nála, amit mondjuk drága kajával, esetleg pár csepp Anikóval ne lehessen megoldani. Drukk-drukk.

Na úgy kezdődött, hogy Zoli megjött du, és jó messze parkolt, hogy a jégcsápok (ehhe:) ne bánthassák a verdát. Összerámoltuk a két cilát, aztán irány az állatorvos, ők, vérvételre. Már telefonon meg lett érdeklődve minden, hogy mi mennyi, Zoli nemcsak sofőrként, de pénztárcaként is szolgált nekem, mert ezek a vizsgálatok nem olcsók. Az utat természetesen végigvernyákolták, Kokinál meg tudtam oldani, hogy kidughassa a fejét, mivel cipzáras a box, szóval ő keljfeljancsit játszott végig: a feje hol kinn volt, hol benn, biztosan az Ikeában dolgozott előző életében, fióktesztelőként.

A doki (dr. Kiss Kornél) ismét nagyon jófej volt. Megnézte Koki állát, szépen elmúlt minden, Prücsöknek továbbra is van fogköve, aztán kérdezte, hogy melyik vizsgálat lesz, és lebeszélt a drágábbról! Mert hogy Prücsöknek volt már ilyen FIP/FIV/FELV vizsgálata évekkel ezelőtt, mikor Cicó az egyikbe belehalt, és akkor negatív lett, úgyhogy azt mondta, felesleges most elvégezni, az olcsóbbat ajánlja. Eddig én csak olyan állatorvossal találkoztam, aki a drágábbat tukmálta volna rám, szóval ezért a reklám helye, és ami külön jó, hogy az összeg a számla kiállításakor sem változott, nem kerültek fel furcsa tételek, érthetetlen sorok. Abszolút, de nagyon meg vagyok elégedve.

Ami fura volt, hogy Koki vére az a tipikusan vörös volt, de a Prücsöké inkább rózsaszín. Azt hittem, vmi rózsaszín flitteres üvegbe vettek vér, de nem.  Hmm. Remélem nem jelent rosszat. A sok papírmunka közben behoztak egy balesetes kutyit, pokrócban, a látvány nem volt vészes, de láthatóan nem érezte jól magát. Természetesen előnyben részesült, már várták nagyon, nekem meg lelkiismeret furdalásom volt, hogy feltartom a dokit a hülye adminisztrációval.

Hazafele már jóval bágyadtabb volt a banda, itthon meg belekezdtek a szedjük-le-a-ragacsot-a-mancsunkról projectbe. Nem sok sikerrel. A leukoplaszt nagyon durván ragad a szőrbe, ollóval kellett levágnom később.

TESSÉK DRUKKOLNI A TESZT MIATT! Csütörtök délután kiderül, hogy Prücs hogy van. A kis hülye már több mint tíz éve velem van, nem mai csirke.. izé.. képzavar.. :)

1.) Tv-ben mondják: "... a Hardcore-ra járt.." - rögtön odafigyelek, hogy miről is van szó, persze nem arról, merthogy a Hartfordra járt, pedig a Hardcore University sokkal izgibb lenne!

2.) Vmi hírdetést így olvasok: "Béres Csepp Anikó" - hm, de szép név, hogy Csepp, tök aranyos! A frászt, mert cseppnek csepp, csak nem Anikó, hanem akció. Nem számít.

3.) Tv: "..nagyon szeretnénk az ügyvéddel járni.." - gyilkosság esetén ez annyira nem jó ötlet szerintem, helyette természetesen az ügy végére szerettek volna járni. Kicsire nem adunk :)

A régebbieket már fel se sorolom, de az egyik kedvencem: északi cikkek, műszerek! Már láttam magam előtt a viking műtárgyakat hírdető lakását, trófeákkal, hajóalkatrészekkel, stb. Aha.. műszaki cikkek, ékszerek, az.

És én ehhez ragaszkodom. Még egyszer sem kellett harisnyát húznom a fenéknél szakadt farmerom alá, és a nemtúl téli kabátkám is elég volt eddig (más nincs is), egy pulcsival. Nem értem, mi ez a cécó a húdehideggel. Jó persze, valahol értem, mert egy szabadtéri tűbefűzőversenyen biztosan nem nyernék, de fél órát simán lehet mászkálni az utcán, mindenféle végtagok elfagyása, és a megfázás legkisebb veszélye nélkül. Szerintem. De én cseréltem már biztosítékot -13 fokban, és a bakancsomon kívül csak pizsama volt rajtam.

Ó, a régi szép emlékek, a bakonyi télitábor, ahol 6 km-t gyalogoltunk a szállásig, két méteres hófalak között, és aki elcsúszott, az a soron következő számot kiabálta be! Én az 5 kilós krumplis szatyorral evickéltem a jeges úton és csak egyszer estem seggre, mert a hátizsákom nagyobb volt nálam. Igazából jobban jártunk volna, ha van nálunk korcsolya :)

De azt nem tagadhatom amúgy, hogy ezek a jégcsapok pontéppen az én ajtóm előtt csoportosulnak, mintegy tanusítva a márpedig-hideget. Nem érdekel a nyomoruk, én akkor sem fázom és kész, a fűtés marad 18 fokon (Celsius), minden jégcsap bekaphassa. Az meg pláne, amelyik majd a fejemre esik!

A minőségért bocs, mobillal készültek.