De most miért? Már az is baj? :D

hát ha egyszer most támadt föl...

(már nem most, hanem két napja ilyenkor)

Szombat késő este/éjjel szólnak a legszebben a harangok...

Nemtom, nekem nemrémlik a húsvét szombat éjjel negyed 1-es harangozás.

Tinkmara, hát, én nem komálom a harangokat, az nálam vészjelzést jelent, semmi szépet nem látok/hallok benne. Inkább a madarak csörömpöljenek, mint egy gépharang 25 percig.

Látod, látod, ennyire máshogy éreznek a lelkek. Egy templombajárónak a harang mindig mást jelez. Legtöbbször csupán hív, Nagypénteken a legnagyobb szomorúságot kongatja, Nagyszombaton majd kiugrik a bőréből örömében, Karácsony éjjel is örömhírt hoz. A félrevert harang, na az tényleg gáz, de a harang akkor is segít, azt üzeni a népeknek, menekülj, baj van.

Ne haragudj a harangokra! Képzeld, van itt néhány város, ahol dühödt nem hívők betiltatták a harangokat, mert zavarja őket. Hogy miben is évente egyszer, mert máskor a város zajában az esti 6-os harangszót meg se hallani az autók durva zajától!? Rettenetes. Szörnyű harangok nélkül. Nekem főleg. Pécsen éltem az egész életem, a város egy harangszó. Gyönyörű.

Bocsáss meg, hogy a harangok védelmére keltem ilyen hosszasan. Ami pedig a madarakat illeti, a legszebb muzsika a fülnek. :)

Itt mondjuk naponta többször van harang, sokáig, de nem zavar, de éjjel erre ébredni azért nemjó.

Ömm, nem akarok ünneprontó lenni, de én kerülöm már jó ideje a templomokat, nem véletlen nincs szó a blogban vallásról, templomokról, na meg politikáról sem, ezektől mereven elzárkózom, de majd talán egyszer írok erről is, hogy mit hogyan gondolok. (Hozzáteszem, én saját akaratomból lettem megkeresztelve - bár azért ez se tiszta így utólag - és még ministráltam is, felolvastam is miséken, de a templomoktól és a tartozékaiktól már kiráz a hideg.)

Nade, ezt a témát most ne feszegessük, majd inkább posztban, mert kommentben nem lehet annyit írni erről, hogy ne lehessen félreérteni..

Nem is kell feszegetni. Mindenkinek más a hozzáállása a témához. Erőltetni senkinek semmit nem szabad. Én harmincon túl tértem meg, hiába kereszteltek meg gyerekkoromban, nem érdekelt a dolog. Aztán egyszercsak leesett a tantusz nálam, azóta más az életem és örülök, hogy így esett. A magam bőrén tapasztaltam, hogy nyomással csak az ellenkezőjét érik el az embernél. Mindenkinek magának kell megtalálni az útját. :)

@tinkmara: én elvesztettem az utat, maradjunk ennyiben:)

Na igen, bármilyen téma is, erőltetéssel sokra nem lehet menni. Sőt, belőlem dühöt is vált ki, nálam pláne nem lehet elérni semmit azzal, semmilyen témában. Ha erőltetnék a túrórudi evést, akkor nem ennék egy évig! De tényleg :)

Ez tényleg így van. A legnagyobb hülyeség bármit is nyomatni.