Nem, nem kirándulni voltam, inkább kis pihi után felszereltem a galambterelőt a légkondi külső egységére, ahogy kitaláltam. Teljesen pöpec lett, és a kábelrögzítőből sem volt se kevés, se sok, pont annyi, amennyi kellett. Ha terveztem volna, se jött volna ki jobban. A mosógépet mondjuk elég nehéz volt elvonszolni az erkély közepéről, hogy aztán a tetején szerelgessek, a szomszéd remélem nem látta a felemás korlát gyakorlatomat: fél lábbal a korláton, fél lábbal a mosógépen, a seggem az erkélyen, a fejem és a kitekert gerincem meg négy emelet magasban, de nem néztem le, mert amúgy nem félek a magastól (hihi, van vmi, amitől nem félek:)
Egy biztos, ide se galamb, se veréb, se kolibri nem fog leszállni! Aztán a sarokba toltam a mosógépet és lemostam, a végén még tényleg kialakítom a kis Zen sarkomat az erkélyen, ahogy én azt elterveztem, mert ilyenkor pl kinn nagyon jó idő van, és milyen frankó dolog már az erkélyen, a friss levegőn (itt nincs nagy forgalom, tényleg nincs bűz, a sétálóutca jó dolog:) reggelizni mondjuk, és közben a laptopon nézni hogyan frissíti a böngésző az rss feedeket. Erre gyúrok, és alakul, rendesen, el vagyok képedve.

És még egy dolog: lemostam az ablakokat a hiper-szuper úúúj lehúzóval, hát vadító lett kérem szépen, még nem tökéletes a technikám, de komolyan, majdnem élveztem, és ami külön jó, hogy kilátni az üvegen, és nincs esőnyom, meg miegymás. Ezzel a kézikészülékkel biztos sűrűbben fogok ablakot puceválni, mint eddig, mikor jó esetben kétévente ejtettem meg ezt a cselekvéssorozatot.

Koki meg porcica lett, egy tónussal közelebb van már a szürkéhez, annyit volt kinn az erkélyen, ez valami parasztmacska, abszolút felsőfokú mezőgazdasági ismeretekkel, kigyomlálta még a fűszernövényeket is, vagyis növény még nincs, mert folyton elfelejtem locsolni, valami kezdeményeződést már látni, most a láda kinn csücsül az erkély szélén, hogyha esik, ihasson, valamint mesterséges akadályt képez a háló aljánál, véletlenül se kommandózzanak le a mélybe laposkúszás gyakorlása közben.

Hihetetlen vagyok, de tényleg, mert még mostam is ma, igaz, 3x öblítettem azóta, mert jó szokásomhoz híven elfelejtem kiüríteni a gépet. Valaki előkaparta a piros kriptonitot biztos, az lehet a ludas, más ötletem tényleg nincs.

Micsoda kaland, izgalom, kockázat! Ugye?!:) Rájöttem, hogy másoknak sokkal könnyebb énblogot írni, mert ők csinálnak is valamit, eljárnak dolgozni (jobb esetben), vagy van gyerekük, ami kiapadhatatlan forrás, de minképpen szociálisabb lények, mint én, és még ki is mozdulnak otthonról. Így azért könnyű, persze nem panaszkodom, csak néha tök naívan rácsodálkozok, mennyi mindent össze tudok hordani a tulajdonképpen semmiről :)

Lehet, hogy politikusnak kéne mennem..