Szóval délután-este jól elszundítottam, összesen volt az 4 óra is, reggel ugye 1,5, tegnap meg napközben talán 3, ergo vagy kétnaponta alszom egy normálisat, vagy félnaponta hepimélmenüt. Attól függ, hogy csinálok-e valamit, amitől esetleg elfáradhatok.

Ébredés után szomorúan konstatáltam, hogy még mindig nincs net, pedig kellett volna nagyon. Beizzítottam a Nokiát erre, de hát ugye az nem az igazi, sehol egy piros pötty. A madzagokat megnéztem, minden rendben, aztán észrevettem, hogy mindkét doboz (a router és a wifi) nagyon forró, de főleg utóbbi, ami attól is lehetett, hogy rápakoltam, és úgy hagytam, és ez neki nem tetszett. Más ötletem nem volt, kihúztam mindkettőt a 220ból, ami most éppen 230, ha naprakész vagyok, de ez most nem is lényeges.

Aztán rájöttem, hogy még semmit nem pakoltam el, pedig a sajt biztos örülne, ha beköltözhetne már a hűtőbe, ha megbetegszik, csak magamat okolhatom. Felelőtlen alak vagyok. Lezavartam még egy mosást, elraktam a gép által elmosott edényeket, nagyon kis hangya voltam este is, kezdek gyanús lenni, a B6 vitaminra tippelek, esetleg az Omega3-ra, ezeket szereztem be legutóbb, azóta vagyok ilyen kis virgonc, ami nem baj. A kedvem alapból nem jobb, max attól, hogy tevékenyebb vagyok, bár könnyen lehet, hogy baromira nem erről van szó, csak épp mániásabb hangulatban vagyok, ugyanis feltűnt, hogy tervezgetek mindenfélét ezerrel, egyszerre, sokfélét, nagy dolgokat, szóval gyanús nagyon, de ez most így jó, élvezem. (Szoktuk, szoktuk.)

Ahogy lehűltek a dobozok, újra beüzemeltem őket, és lám csodát, meggyógyult az internet, szóval egy ideig csak olvasgattam, hogy miről maradtam le. Úgy 5 óra magasságában, mikor már kinn is láthatóvá váltak a körvonalak, úgy döntöttem, hogy én bizony felszerelem a baromfiketrec-hálót, még mielőtt nagyon világos lenne, felkelnének a szomszéd házban, és kávé helyett a röhögéstől ébrednek fel, mert meglátják a bénázásomat. Egész ügyes voltam, gondolhattam volna, hiszen mindig ügyes vagyok, de akkor sem szeretem ha látnak ügyeskedés közben, na. A kötegelőkkel rögzítettem a műanyag hálót a korlátra, Prücsök volt a művezető. Tökéletesen alakította: először is késett, a munka felénél jelent meg, aztán mintha nehezen állt volna, hiányzott a reggeli feles, később mindenbe belenyávogott, majd kis szaglászás után sértődve távozott. A művezető talán engedte volna magát megsimogatni. Fene se tudja.

Miután levágtam a maradékot, és sok kötegelő maradt még, a lehető legtöbb ponton rögzítettem a kerítésféleséget, hogy minél biztosabb legyen, elvégre itt a negyediken sűrűn van tornádó. Egész pofás lett, és erősnek tűnik a munkám, örülök.

A maradék hálót már tudom is, hogy hogyan fogom felhasználni. A légkondi külső egysége nagyon szimpatikus a szárnyasok körében, az alatta lévő cuccból műtrágya-gyárat üzemeltethetnék :/  Úgyhogy oda fogom felapplikálni, és végre nem férnek majd oda, mert lezárom a ventilátor teteje és a tető közötti kb 40 centis részt. Már látom, milyen jó lesz, levágom végre azt a nyomorult nejlonzacskót a tartóbakról, amit azért kötöttek fel, nagyon elmésen, hogy majd a szél lengeti, és a galambok megijednek. Hát a tubicák egykedvűen tojnak rá, szó szerint, szerintem még moziznak is néha, ellenben engem halálra ijeszt, mikor éjszaka mást sem hallok, csak hogy valami hangosan és baljóslatúan zörög az ablaknál. De ennek vége lesz! Meg nekem is, ha leszánkázom a művelet közben a székről, sőt, szerintem vmi magasabbra kell majd állnom, az erkély szélén. Lehet, hogy előtte beszerzek egy ejtőernyőt, vagy ilyen extrémugrós ruhát, amiben repülőmókusnak nézek ki. Vajon én is talpra esnék?

Nade a lényeg az, hogy azóta nyitva van az erkélyajtó, és rögtön mindenki kipartizánkodott az erkélyre, körbeszagoltak mindent, Prücsök kacsintgatott lefele, Kokinak maradnak a szagok és a hangok, de nagyon izgatott volt, fetrengett is pár kört a porban, mert arra nem volt eszem, hogy ha kiengedem a dögöket, akkor kinn is fel kéne takarítani, legalább egy picit, elvégre úgy egy éve már felmostam egyszer.

Persze egy óra elteltével már megszűnt az újdonság varázsa, elvettem a Titkot előlük, a bújdosás és kiosonás örömének ízét, most mindketten benn szundítanak, Koki a Trónon (upc-doboz), Prücsök a fotelben, mert hogy már az is üres, mindkettő. Elképesztő, mi?