Éjjel a napnyugta fotózása után elszórakoztam a videókkal, a hülye képarány és a kellő minőség elérése okozott némi gondot, de azt hiszem megoldottam (talán). A még összevissza feldagadt karomat és más testrészemet összecsipkodták közben a szúnyogok, 18-ig számoltam a dudorokat. Így aztán teljesen lehetetlen küldetésnek tartottam az alvást, majd megőrültem a viszketéstől, főleg a karomon, mert ott az allergia is irritált. Reggelre már nem volt olyan vészes a helyzet, és megvizualizáltam a napfelkeltét jól, kiderült hogy negyed 7-kor kezdi el a műveletet, tehát kis késésben van az otthonihoz képest. Viszont gyönyörű volt (felvettem nektek:), és rájöttem, hogy még sosem néztem végig egyet sem, ami örök hiba, de most bepótoltam.

Délig még elpötyögtem kicsit, aztán bevágódtam az ágyba szundizni, végre nem viszkettem halálosan. Fél négykor ébredtem, vagy ébresztettek, ezt már megmondani nem tudom. Befejeztem a videókkal való pöcsölést végre, aztán be akartunk menni a városba, hátha lesz valami élet, a Dr. Csontot mindenképp meg akartam nézni, szóval utána indultunk. A neten lévő tájékoztató szerint ment éjjel is a villamos, sajnos időtáblázatot nem találtam, csak ha beirtam az időpontot, és hogy honnan hova akarok menni, kihozta hogy melyik a legközelebbi járat, és hogy hány perc alatt visz oda. Bepakoltunk a kis hűtőtáskába, és lebattyogtunk a villamosig, de ott semmi infó nem volt arról, hogy mikor jön és megy éjszaka a jármű, csak a nappaliakról regéltek, azt persze táblázatban. Volt még cetli kinn, valószínűleg az éjszakai járatokról, de túl kusza volt, és nem jöttünk rá, hogy az időpontok mit jelölnek, a végállomásról való indulást, vagy azt,hogy mikor ér ide. Úgyhogy inkább elgyalogultunk pár megállót, gugli szerint úgy 3,5-4km-re bóklászhattunk el a parton.

Ami furcsa itt, hogy csak az úttest beton/aszfalt (nem tudom megkülönböztetni), mint otthon, de a járda mindenhol vagy járólap, vagy kő, szóval ki van rakva rendesen, és ez nagyon tetszik. Találkoztunk telefonfülkével is, ahova ki volt téve pár ország, hogy oda mennyi telefonálni, nos Argentínába percenként 0,1 euro lett volna, otthon a matávról évekkel ezelőtt volt kb 200 ft, ez nem hiszem, hogy azóta sokat javult volna :)

Nem volt túl nagy forgalom a városban, bár nagyon nem mentünk be, csak a parton sétáltunk. Voltak röpladázók, meg laptopot bámulók a víztől 5 méterre, találkoztunk zöld leddel ellátott botokkal horgászókkal, sikerült egy üveget 7 ütésből kinyitnom üvegnyitó nélkül, és láttunk 2 csótányt is, az egyik biztos élt, a másikat nem tudom, mert túl mozdulatlan és fakó volt, de lehet, hogy csak álcázta magát.

A hely amúgy eléggé csótányos, Valenciában az utcára sem ildomos kimenni nyáron, éjszaka, mert csak úgy rajzanak. Zsuzsi mesélte, hogy itt is volt, hogy bement egy boltba, mindenféle szalmás cuccokat árultak (kalap, stb), és mikor elvett egyet, ott futott alatta, persze a szíve leállt hirtelen, de itt ezzel nem törődnek, ez normális. Pff. Amúgy még indulás előtt is rodeózott egy a konyhában, eléggé besokkoltunk tőle, mi lányok, Peti hatástalanította a betolakodót, és csak reméljük, hogy véletlen idetévedő volt. A harmadik emeletre már nem jellemző, hogy felmásznak, hacsak nem hoztuk be valahogy :/

Mászkálás után, úgy éjjel 2-re hazaérve még akartam kicsit fenn lenni, de nagyon elfáradtam, úgyhogy bevackoltam magam ágyikóba, beraktam a Trisztán és Isolda-t, és jól belaludtam.

Akkor képek, és a végén videó is (teljes képernyőn annyira nem jó a minőség, elvesztettem a türelmem már :)

Naplemente:



Napkelte: