Lássatok csudát! Pyry meg én virgonckodtunk a napokban, és kitaláltuk, hogy mindketten csinálunk egy külön blogot arról, amit szeretünk csinálni, és amiben időnként még a véleményünket is kikérik (van, aki nélkülem már nem mer DVD-t venni:)

Pyrynek lett egy kajablogja, a kajatanya, mindenféle huncutságos receptek lesznek majd ott, tessék nézni, és okosodni, és véleményt mondani például arról, hogy de hát én nem szeretem a köményt, ezért helyette ecetet rakok a vajas kenyérre, meg ilyenek.

Én meg megnyitottam a szemrevalót, amiben filmeket és könyveket fogok továbbra is kivesézni, a magam fura kis stílusában, az én szemszögemből nézve, mert azt úgysem bírom megállni, és akkor egy csokorba lesz kötve, ti meg eldöntitek, hogy kaptatok-e gusztust rá, vagy sem, esetleg egyet érthettek, az ellenkezést viszont nem tűröm. Most még csak innen másolom át a régebbi okoskodásaimat, de aztán lesz nemulass!

Mindkét dizájnt én szenvedtem ki magamból, amihez ugye nem értek, tehát akinek nem tetszik, az szkenneljen national geographic-ot, mert én már unom. Ja, az ikonokat is, és azokra tök büszke vagyok, mert eddig azt se tudtam, mi fán teremnek. (Ikonfán.)

Mindkét link megtalálható oldalt is, a lekrám címszó alatt. Amúgy meg tessék a mesékre szavazni, már csak 9 van a könyvben!

Ja, és mostantól, ha elkap a gépszíj, és 15000 karakteres posztot írnék, csak rövid rész fog megjelenni, továbbkanyilacskával, hogy ne kapjatok rögtön idegrohamot a látványtól. Onnantól a ti felelősségetek.