A társasház udvarán már jópár napja szemezett az ablakommal Rómeó, a hóember.
Azt hiszem ő másképp képzelte ezt az erkélyjelenetet. Talán hogy hiába bámult felfelé, várva arra, hogy egy kötéllétrát leeresztve feljöhessen hozzám szerelmet vallani, talán egyértelmű közönyöm, vagy kitudja milyen más lelki defektus okozta halálát, mindenesetre mára már szépen összesorvadt szegényke, és csak az udvaron egy kupacka mutatja érzéketlenségemet a romantika iránt.
(Köze nem lehet a dolognak az olvadáshoz!)
De a hó bosszúálló típus ám! Azóta folyamatosan kamikáze ugrásokat hajtanak végre (a havak), a tetőről vetik le magukat, hogy három emeletet zuhanva bizonyítsák be, jobb félnem az udvarra lépéskor, azt üzenve: Rómeót nem hagyjuk annyiban! Vendetta!
Azt hiszem ő másképp képzelte ezt az erkélyjelenetet. Talán hogy hiába bámult felfelé, várva arra, hogy egy kötéllétrát leeresztve feljöhessen hozzám szerelmet vallani, talán egyértelmű közönyöm, vagy kitudja milyen más lelki defektus okozta halálát, mindenesetre mára már szépen összesorvadt szegényke, és csak az udvaron egy kupacka mutatja érzéketlenségemet a romantika iránt.
(Köze nem lehet a dolognak az olvadáshoz!)
De a hó bosszúálló típus ám! Azóta folyamatosan kamikáze ugrásokat hajtanak végre (a havak), a tetőről vetik le magukat, hogy három emeletet zuhanva bizonyítsák be, jobb félnem az udvarra lépéskor, azt üzenve: Rómeót nem hagyjuk annyiban! Vendetta!
Szerintem félek.
Csacsogunk