Nem értem, hogy lehet az, hogy a Prücsök olyan kicsi, és amikor átfésülöm a szőrét, akkor fél óra múlva már másfél lapátnyi szőr gyűlt össze, de még mindig dől belőle, viszont a macska nem lesz kisebb. Ennyiből 3 pulcsit is kötnék basszus, esetleg alpaka-öltönyt hamisítok majd, mert olyan nagyon puha a szőre, és a puhaszőre az szürke, a legpuhább meg fehér. A fekete (=kólaszínű: tarts a fény felé egy pohár kólát, na olyan) fedőréteg az hosszabb és nem is annyira nagyon puha, de még mindig jobb, mint a birkáé, mert ez legalább nem szúr :)

De tényleg borzasztó, hogy ezek ketten mennyi szőrt hullajtanak, és nem is ez a bosszantó, hanem hogy a levegőben is folyamatosan száll. Egy órája köpködök, meg söpröm magamról a sztatikusan ragaszkodó kis szálakat, persze a nagyrészük az orromra fizetett be egy wellness-hétvégét. Ilyenkor mindig megfogadom, hogy soha többet azt a kefét elő nem veszem, és mivel egy darabig be is tartom, így megint sok-sok szőr vár majd rám, és a helyzet egyáltalán nem fog javulni, viszont rosszabbodni, azt igen, mert a helyzetek már csak ilyenek (=javíthatatlanok;)
A porszívózás ötletét egy időre elvetettem, mert csak jobban szétszórja az éterben az angol nemeseket ;))

Óh, és szűmnek kedves dolog történt, megjött a májusi nésöneldzsiogrefik, végre tudom, mi az a jutazsák (CSI-ban fordult elő), ami jó, van cikk legyilkolt gorillákról, ami rossz, és lehet, hogy azt el sem olvasom, mert hiába nem szeretem az emberszabásúakat, a kegyetlenséget még inkább nem komálom, felosszuk a jeges-tengert, ami érdekes, és milyen poén lenne, ha meg tudnám venni a legszélibb körgyűrűjét, mert akkor az áthaladásért mindenhonnan lóvét kérhetnék, restaurátorkodunk, ami izgalmas, és megvizualizálhatjuk az egyik világökör kinai vidéket, na és korallzátonyokat is felfedezhetünk, a sok-sok csudiszép képről és apró cikkekről nem beszélve.  Öröm és boldogság. Ja, cicákokról meg vannak új képek jól!