Na kéremszépem. Tegnap itt valami ünnepség-féle volt. Időnként patacsattogást lehetett hallani, meg valaki(k?) veszettül püfölt(ek?) egy(?) dobot.
Először arra gondoltam, hogy biztos a Sárkányölőt dicsőítjük, de a miskolciest szerint a Föld napját, úgyhogy Gyurikát a süllyesztőből talán kibányásszák valamikor. Végülis mindegy, úgyse megyek le megnézni.
Viszont a szemetet mindenképp le kellett kísérnem a kukáig (nem ismeri a környéket még, na.. ), így tettem egy ívet a környéken. Nos.. ha már lovakkal parádézunk a belvárosban, akkor azt miért a sétálóutcában a járdán kell megejteni, és miért nem gondoskodunk a takarításról? A szemetet időnként csak felszedem más után, nem nagy ügy, de most nem rohantam haza, hogy a legnagyobb űrtartalmú és teherbírású lapátkámmal térjek vissza, a hozzátartozó puhaszőrű kis kefécskével.. (húú.. valaki korán kezdte, most Voooláááárééézott egyet..)
Vicces dolog egy napos délután a lócitromot kerülgetni a sétálóutcában :/

Ami meg még jobb, és hosszabb ideig fog zavarni, mint kisebb adag trágya az utcán (ahova úgysem járok le sűrűn), az a szomszédban újra megnyílt játékterem. Jó ideig pofozták helyre, és végre valahára üzemképes, amivel nem lenne túl sok bajom, csak mivel a nyitvatartása nem egy péküzletéhez hasonló, az utca akusztikája pedig szerintem jobb az összes ókori görög színházénál, így teljesen élvezhető a kinti élet minden pillanata, és még a lábamat sem kell kitennem! Hát köszönöm szépen.
Még egy normális beszéd is felhallatszik, hiába négy emelet, a hanghullámoknak az nem akadály! Eddig nem zavart, mert az élet általában nappal zajlott, az olyanok meg, mint a madárcsörömpölés, nyugodtan jöhetnek, és egyszer volt olyan, hogy valaki a ház előtt járatta a motort fél órán keresztül, hajnali 3-kor.
A másik ok, amiért nem hatott rám a zajló külvilág, hogy alapvetően bagoly típus vagyok, és éjszaka úgyis ébren voltam, nappal meg nem szokás randalírozni az utcán. Ezalól kivétel egy fő humanoid, aki időről időre elküld valakit az anyjába, ordítozik, és boros/pálinkás hangján mindenfélének elkiabálja az illetőt.
Most viszont orvosi utasítás, hogy éjszaka alvás van, nappal meg nem, és hiába veszem be a bogyókat, ha állandóan felrianok arra, hogy a szobámban üvöltöznek, hamisan énekelnek, és úgy csapkodják az autó ajtajait, hogy nálam kiszakad az összes ablak, az én paranoid lelkemnek ez sok, mindig felugrok megnézni, nem mászott-e be valaki, vagy törte rám az ajtót, aztán rájövök, hogy a zaj lentről jön.

Persze ők nem tehetnek az akusztikáról, emlékszem, én is vihogtam már éjjel a Szóda kijáratánál (ami bejárat is volt, de én épp kijártam), és akkor rámszólt a biztonsági őr, hogy halkabban, vagy húzzak arrébb, az én érdekemben, mert az egyik lakó szereti leönteni a hangoskodókat.
Szóval ez senki hibája, de ettől még nem tudom, hogy hosszútávon hogy fogom ezt bírni.

(Ott, a sarokban van a kóceráj, a vipermintázatú kotsi után...)

Úgyhogy most nyűgös vagyok, mert tegnap hiába mentem szundizni normál időben (nem hajnali 4-kor:), hiába vettem be, amit be kellett, hogy fixálják az alvásomat, jó ideig nem tudtam elaludni, aztán fejbevágtak a kemikáliák, és amikor megint felébredtem a zajra, csak kábultam merengtem, és nem tudtam semmit kezdeni magammal, mert a bogyó lényege, hogy letaglózzon, hogy végig tudjak aludni x órát, és ne ébredjek fel, de a félelem erősebb mindennél, és mégis felébredek a gyanús hangokra, de csak a tudatod van fenn, a tested nem, és az agyad is csak vmi tompa hö?!-re képes. Tehát be vagy szarva, hogy mi volt ez a hang, de megnézni már nem tudod, hogy megnyugodj, aztán visszaránt a delírium.. szuper..

Ilyenkor persze azt álmodom, hogy beveszem az altatót, aztán felébredek, mert betörtek a lakásba, és tök nyugodtan kirámolják, mert én olyan tehetetlen vagyok, hogy csak folyó nyállal tudok ülni az ágy közepén, meg a szemem forgatni, és magamban azt ordibálni, hogy neee, a laptopot ne vigyétek már el, a két ukrán maffiózó meg rajtam röhög, miközben nekiveselkednek a tv-nek..
Most mondjuk nem ezt álmodtam, de betörés volt benne..

De a lényeg az, hogy mivel szarul aludtam, így nem bírtam felkelni reggel, hanem délután keltem, pedig volt dolgom, ha nem is sok (szerencsére), de azért nem szeretem feleslegesen elbaxni az időt, mert aztán ha valami közben, akkor meg kapkodhatok, ami egyrészt idegesítő érzés, másrészt abból jó dolog nem sül ki, csak liba liba hátán.. 

Áh, mindegy, szóval grrr..

Update: azóta kiderült, hogy a dobolósok valszeg bolond ballagók voltak, de a lóxar attól még ott van...