LIVE 10.04.30.



09.09.11.

Csacsogunk

Cinkék

Követőradar:)

Qqts

Szana

2010.06.12. 09:43 Ypszi

Avagy szanálás felsőfokon második fejezete van nálam megint. Rengeteg, irdatlan sok, töméntelen, hihetetlen mennyiségű cuccom van, főleg apróság, és egy részük még mindig örökölt. Én meg nem férek el tőlük, még az erkélyen is dobozok vannak, meg a pénz is jól jön, szóval tessék lássék, meghírdettem megint sokmindent. Csemegézzetek. Amíg el nem indulok, addig folyamatosan bővül. Aztán nem megállni az első két horror dvd-nél, mert elég sokrétű a kínálat :)

Ja persze lehet továbbküldözgetni ismerősöknek, mert belefulladok a dobozokba, csecsebecsékbe. Rengeteg haszontalan dolgot kidobtam már, amit még elajándékozni sem érte volna meg, hacsak nem akarok sértődést :D

Nesztek, itt a lista.

Szólj hozzá!

Copper boom!

2010.06.12. 08:01 Ypszi

Igen, az lesz! Egyik kedvenc köszönési formámat minap kerestem meg eredeti szövegkörnyezetben, és igen, GG (=Gilmore Girls), és arról van szó, hogy pillahuss!

Nade. Először is.. elmúlt a sok eső, helyette irdatlan meleg van, bár én könnyen sírok, mert ami húsz fok felett van (Celsius), az nekem már hőség. De tényleg meleg van ám, a hőségriadó is engem igazol, ráadásul a légkondi távirányítójában lemerült az elem, egyszerűen nem találok rajta semmilyen nyitható/csavarozható/tolható/téphető felületet, vagyis nem tudom kicserélni, vagyis nem működik, és megfőlünk szép lassan. Tegnap a Koki, aki ugye jégmacska, vizes lepedőt kapott a parkettára, és azon aludt. Na ilyen meleg van.

Persze a nap idesüt. Reggel a konyhába, utána déltől estig a szobába, tiszta ablak minden, faja kis kánikula alakul ki seperc alatt. A szúnyogok meg persze itt vannak, ellepik a lakást, én pusztítom őket lankadatlan és kézi erővel, a legbrutálisabb fogás egy csernobili példány volt, amelyiknek 3 centis volt a lába! Mindegyik! Ha nem ütöttem volna durván meg, elküldeném kitömetni, jól mutatna a falon. Én meg jót mulatnék.. ehehhe.. :))

Viszont, jelentem, a CITROMFŰ TÉNYLEG JÓ SZÚNYOG ELLEN! Illóolajban van nekem, és a ruhámra cseppentettem belőle a nyílásoknál, kéz, nyak, derék, has, boka, és alig pár csippantást szereztem csak be, ezek felét alvás közben, másik felét pedig még akkor, amikor azt hittem, hogy a lábam nem a testem része. De azért ne vmi chanel kosztümre löttyentsük, mert ez biz képes foltot hagyni, akit nagyon zabálnak a szúnyogok, az bújjon játszóruhába, és úgy oldja meg. Biztos van más mód is,nekem most csak ennyi van :)

Na, hőség ok, szúnyog ok, mi van még.

Igen. Elköltözött a fánkos, de megtaláltam! 

És akkor a pillahuss: vasárnap hajnali-éjjel-irdatlan korán 6 órakor felszállok repcsivel, és iránysurány London, barátnőm, akinél asszem tán két éve is voltam, és aminek a beszámolóját nem fejeztem be (ahogy Alicantét sem :). Ja, nem lettem krőzus, meg rotchild sem, ő hívott, hogy vontassam a valagam oda, meg különben is egyedül lesz, és akkor mi lesz, meg lesz sok megbeszélni valónk, és vigyázni is fogok az 1 éves kőcre is, na az lesz érdekes.

Mondjuk fura, angol gyerekdalt többet tudnék neki tanítani, mint magyart. Magyarból a bóbitát ismerem csak, meg rémlik valami béna télapós is, és egy csókás mondókát. Angolból közel 50 mű van a gyűjteményemben. Az ok pedig az, hogy magyarul ezeket ugye oviban tanitották, de én akkor sem voltam túl szociális lény, angolul meg suliban kellett tanulni, szóval így. 

Nade. Cicákra Zoli fog felügyelni, de azért én biztos sírni fogok éjszakánként. Jaj, de végülis kell egy kis kikapcsolódás, mondhatjuk, hogy megyek nyaralni, más pénzéből, szóval jó lesz, csak hát nagyon kötődöm, na, ez van. Remélem ő rájön, hogy kell elemet cserélni a légkondiba, különben a cicák tényleg megfőnek. Főleg, hogy én még hűtöm is a lakást, mert egész éjjel nyitva van az összes ablak, viszont így az elmarad, egy katlan lesz a hely. 

Amúgy tökjó lesz,mert sok ismerősöm van kinn. Pl. LD, aki masszni szokott (szó szerint:), meg Edi, akivel kolléganők voltunk, és ő most Bristolban van, meg Readingben is van egy régi ismerős, akivel soksok éve nem is nagyon dumáltunk, és akkor még ott vannak azok, akiket netről, blog alapján "ismertem meg", rájuk is kiváncsi vagyok :) Ja, és a lakás tulajdonosa is kinn él :)

Amúgy viszont tökjó, mert az útlevelem július végével lejár, és még régi személyim van (ami már csere alatt van, mert kificcent a fényképem a fólia alól..), és 2 éve csúnyán nézett rám az officer bácsi, hogy azzal én még egyszer be nem teszem oda a lábam, és ráadásul még az oyster card-omat is megtartottam, szóval nem kell újat venni. Ez ilyen utazási plasztikkártya, feltöltesz rá keretet, akár heti bérletet is. A havi már fényképes. Szóval jó, és még csak elveszve se leszek odafele, mert barátnőmhöz, aki D amúgy a továbbiakban, megy egy pár lakni, és ugyanazzal a járattal, szóval csak követni kell őket :D - Mert én és a közlekedés ugye.. az vicc.. 

Ééés.. megnéztem, max 22 fokot mondanak Londonra, jövő hétre, míg itt 100 éves hőcsúcsokat fogunk döntögetni. Egyszer én tényleg le fogok valahogy telepedni Alaszkában, ez már fix :)

Na, fakírmód tűkön ülök, mert benne van a bugi a lábamban, szerettem 5 éve is a sok utazgatást, világlátást, de nagyon fognak hiányozni a cicák. Hát ez van, vmit vmiért :) A gyerekpesztrálás pedig nem, nem vígasztal. Úgy vagyok velük, mint a zsiráffal.. szép-szép, de otthonra nem kéne ;))

2 komment

A lövöldöző szomszéd

2010.06.08. 20:27 Ypszi

Jó, persze, szenzációhajhász a cím, de tulképp mégiscsak igaz. Fura csattanások hangja szűrődött be kintről, a cilák is nagyon figyeltek, majd pár perc múlva felfigyeltem a csattanások és a szomszéd háztető alatt, a párkányon mászkáló galambok felröppenésének összefüggését, valamint a közelebbi hangforrás miatt rájöttem, hogy én ezt a hangot ismerem, és összeállt a kép.

Valamelyik agyament szomszédom légpuskával* lövöldöz a szomszéd házon gubbasztó galambokra! Először azt hittem, hogy valaki alólam, de a következő lövés szerint inkább jobbról. Ha sűrűbben lőne, akkor ki tudnám találni, hogy ki az, de most negyed órás szórakozás után elfáradt, vagy megúnta, nem tudom, szóval még nem jöttem rá. Remélem nem is fogok, mert akkor ez azt jelentené, hogy nem lövöldöz túl gyakran.

Hát ilyen barmok élnek itt. Aki erre képes, mire képes még? Ha rájönnék ki az, bemerjek-e kopogni hozzá, hogy sürgősen hagyja abba? Mert mást vajon mit tehetnék? Szóljak a rendőröknek? Ők mit tesznek? Különben is az árvízzel van elég gonduk. És egyáltalán foglalkoznának ilyennel? Fene se tudja, remélem nem kell ezen többet agyalnom, mindenesetre ma megint utálom magam azért, mert humanoidnak születtem :(

*Ja még valami: onnan ismerem a hangját, hogy az egyik cserkésztáborban légpuskával lövöldöztünk céltáblára, szóval használtam is, de nem galambokra basszameg! (eldurrant az agyam....)

6 komment

Szóviccet álmodtam

2010.06.06. 20:58 Ypszi

Jójó, a képre írásom nem egy művészi alkotás, de végülis nem photoshop-versenyre készülök. Angolul tudók előnyben, kis segítség itt. Ha-ha-ha! :P


 

2 komment

Amikor a tárgyak életre kelnek..

2010.06.06. 19:45 Ypszi

"Reggel" (=ébredés környékén) a párnámra szorulva eszembe jutott az én régi állatkám, Filemon, aki egy fél méter magas, fehér cica volt. Mondanám, hogy plüss, de nem, akkoriban az nem volt divat, ilyen kitömött jószág volt, két centis szőrrel, ami nem volt túl puha, de fésülgetni lehetett, meg ölelgetni is Filemont, és így a legfőbb kritériumoknak megfelelt. A legfontosabb dolog még az volt, hogy a varrt csíkok nem zavartak a játékállatokon, de ha láttam a fonalat benne, akkor az nem volt az igazi, szóval csak a szépen összevarrtakat fogadtam el barátnak, és Filemon ilyen volt.

Úgy 6 éves voltam, mikor annyira magamhoz szorítottam a drágát, hogy egyszer csak meghallottam, hogy dobog a szíve. Már akkor volt annyi eszem, hogy az első döbbent perc után levágtam, hogy ez nem az övé, hanem az enyém, és valahogy rajta keresztül hallom a saját szervezetem, mert ahogy megöleltem, kapocs lett a szívem és a fülem között. 

De azért egy pillanatra elgondolkodtam, hogy jézusom, szegény Filemon, nemcsak Játékországban él, hanem itt is, az igazi világban, és milyen rossz lehet neki, hogy én hurcibálom összevissza, meg ölelgetem, levegőt se kap. És bevillant, hogy milyen lenne ha én lennék Filemon. Ha fix végtagokkal feküdnék odahajítva egy sarokban, aztán egy óriási lény felkapna, megszorítana középen, a karjaim lobognának, ahogy áthurcol a szobáján, aztán behajtogatja a végtagjaimat, hogy leültethessen egy neki miniatűr, ámde nekem megfelelő méretű asztalkához, hogy aztán pacalpörköltet tömjön belém egy bájos babazsúr keretében. 

A biztonság kedvéért nagyon nagyon sokáig az összes játékállatot az ágyamban tartottam, jó körülmények között, én alig fértem el, de nem számított. Hátha mégis élnek, csak egy másik dimenzióban. Sose lehet tudni.

4 komment