Ezt a felsorolást már 15-én megejtettem, és mindenki elküldött a sunyiba. Még jó, hogy nem számoltam el két kezemen 1023-ig nekik, azt hogy élvezték volna!

Nade.. az 5. prím a 7, a 7. a 13, a 13. pedig.. (..pedig csaltam, mert úgy tetszett, ez a kommentekből ki is derül, de fenntartom a csalás jogát!:) nemmondom meg, annyi éves lettem most, 5. hónap 5x5-ödikén, és ha binárisan számolok a kezemen, akkor az megint 5 ujj, vagyis 11111. Jónak kell lennie ennek az évnek.. ezt a tavalyitól vártam, mert az kerek szám volt (:-O) években, de az évszám is jó volt, mert kettes és nyolcas, ami a kettes hatványa.. végülis nyertem azzal az évvel is.. a következő érdekes még a 35 lesz, mert akkor kiderül, hogy tényleg elvesznek-e ;D, aztán a 36, mert az megint a Ló éve lesz és ezekben nem hiszek, de azért sokat várok attól az évtől is, csak hogy tudjak hibáztatni majd valakit/valamit, ha esetleg mégsem jön össze semmi, és ócsárolhatom a nyugati, a kínai, az azték vagy a kelta horoszpókot, asztrológiát, stb.

Na.. Zoli már hétvégén bejelentette, hogy vacsorázni visz, én nem kezdtem hűdejajolni, de azért kellemesen meglepődtem magamban, mert magamból indulok ki, és én nem ünneplek ilyeneket, hogy születésnap, névnap, a valentinnaptól meg az egyéb kötelező dolgoktól is kiráz a hideg, de igazából csak a médiafelhajtás miatt, hogy most szeress, most ölelj mindenkit a kebledre, most vásárolj, sokat, mert csak az számít. Napersze..

Át is jött du, épphogy elkészültem, mert eltakarítottam az időt, kaptam szép rózsát, aztán elmentünk a Kis Anna Halászkert nevű étterembe Miskolctapolcára, amit tényleg reklámoznom kell, mert nagyon profik voltak, bár nem volt sok vendég. Az árai nem túl olcsók, nem is középkategóra, de nem csak a felső tízezer tudja kifizetni, viszont abszolút megéri. A pincér az PINCÉR volt, nem szedett vedett felszolgáló, aki azt sem tudja, hogy mi fán terem a vendéglátás. Kinn ültünk le, a kertben, hatalmas fenyőfák mellettünk, izléses padok, bár az enyém billegett kicsit, de én szeretem a libikókát és kajáláskor sem zavart, a madarak csörömpöltek, csak egy újnak tűnő garázs a szomszédban árnyékolta a kilátást, de nem néztünk oda, így nem zavart :) Szóval a környezet kitűnő, nagyon tetszett!

A Pincér nem volt tolakodó, abszolút odafigyelt, kedves és tisztelettudó volt végig, pedig velem nagyon nehéz, mert bolond módon viselkedem ilyen helyeken, egyszerűen nem tudom meghúzni magam. Az ágyas meggypálinkát nem lehetett kihagyni, bár féltem tőle hogy nagyon húzós ára lesz, mivel nem volt rajta az étlapon (ami egybe volt az itallappal,  szóval csend legyen, viszont a borlap azért különcködött, de az megteheti..), nagggyon finom volt, a pohár meg igazán tetszetős, haza akartam vinni, de inkább mégsem, azok az idők régen voltak, amikor anyagköltség felkiáltással csúszott az erszényes pulcsimba a marlborós hamutartó a donpepében, teljesen magától, a radisson sas béke hotelből 3 pohár indult vándorútra saját akarattól vezérelve, és valahonnan van egy reserved táblácskám is, na azt én csórtam. Amúgy mind ajándok lett, mások kérték, máskülönben nem engedtem volna a tárgyak önálló teleportálási tevékenységét, kivétel a tábla. Meg volt olyan is, hogy megkérdeztem, hogy ha eltöröm véletlen a poharat, akkor ki kell-e fizetni, közölték, hogy nem, erre a felszolgáló orra előtt eltettem, és mikor elkerekedett a szeme, megkérdeztem, hogy most törjem-e el, vagy ráér otthon. Nem szólt semmit. Ő hibázott, én nyertem, az élet kemény.

A másik oldalon alkoholmentes sör volt, arról nem tudok nyilatkozni, nekem mind egyremegy, büdös és keserűszagú, az ízét inkább nem hasonlítom semmihez, bár a gyümölcssörbe azért beleszagolnék, és nem szólom le a serivókat sem, de attól még pfuj. A kajákat hamar kihozták, nem kellett fényéveket várni, csillagkapukról és téridőkontinuumról ábrándozni, és rettentően finom volt, nem kis adag, sajnos a grillezett zöldségek között volt gomba és padlizsán is, hát nem kérdeztem rá, én vagyok a hibás, pedig azért választottam ezt a mézestejszines csirkét, mert a rozmaringoshoz görögsaláta volt, és abból csak a fetátvagymit meg az oliva/olajbogyót (nemtom van-e különbség) toltam volna ki a tányér szélére, viszont így is úgy is a fele ott landolt, de ez az én hibám.
A padlizsán az nekem úrizöld, mint a brokkoli, meg a cukkini, nemtom miért, flancolós feelingje van, mondjuk attól még szerethetném, de nem ízlik, gombákat nem eszünk, mert robbannak (mikor anyu kicsi volt,  vmi metrórobbantást sikeredett csinálni akkoriban vagy itthon, vagy máshol - nem neki - és mentek le a metróba, anyu meg megkérdezte nagyit, hogy ezen ugye nincsen robbanó gomba?:)

Azt nem tudom hogy csinálták, hogy az én lassú evőkémmel is meleg volt még a végére az étek, sőt, a hús alá szorult zőcség forró maradt. Nem tudom elképzelni, hiszen tényleg tényleg (azt mondtam, hogy tényleg?:) csigatempóban eszem. Persze édességgel más a helyzet :)

A desszertben kellett csak csalódnom, szintén a finnyásságom miatt. Volt juhtúrós sztrapacska, ami szerintem nem desszert, volt diós (nem sztrapacska), amit utálok, volt vaníliafagyis (ez sem), amit szintén nem szeretek. Semmi gyümölcs :/ Meg is kérdeztem, hogy nincs-e valami, ami nem vaníliás, nem diós, nem karamellás, és nem volt, és a Pincér szinte elnézést kért, hogy nem felelhetnek meg az ízlésemnek, és nem desszertezhetek. Na ez a vendéglátás!

Majdnem végig az étterem bejáratában állt egyébként, és onnan leste, hogy van-e szükség rá, a tányérokat tíz másodpercen belül elvitte, ahogy jeleztük az evőeszközzel (c-mollban:), hogy befejeztük a csámcsogást. Le voltam nyűgözve.

Zoli gundelpalacsintáját azért megkóstoltam, mert bizonygatta, hogy ezt szeretni fogom, de nem.. a dió az dió. Viszont sikerült megkaparintanom aprócska diómentes részt, és annyira sok csokiöntetet kapott a cucc, hogy nekem sok volt, de valami rettentően  finomságosra sikerült, nyammm :) Legszívesebben kértem volna egy sima palacsintát öntettel :) Mivel én nem kértem édességet, nem kaptam szalvétát, ami szintén nagyon tetszett, rá volt nyomtatva a cégér vagy hogyhívják, és domborúmintás volt, és azt tapogattam, amíg nem ettem, mert beleszerettem (a pálinkás pohár után ugye), tehát a "szomszédból" csentem egyet az öntetes absztrakt produkció után, az asztalokon végig megvolt terítve, ezt kihagytam, és nem volt kétszemélyes, csak négy.

És most térjünk rá a piszkos anyagiakra, két főétel (nemkicsi és nagyon finom), egy ágyas meggyes pálinka, egy alkoholmentes sör, egy üdítő, egy gundelpalacsinta, és a szuper kiszolgálás, szuper környezetben került csak négyszámjegybe, és annyit elárulok még, hogy 6ossal kezdődött. Igazából csodálkoztam, többre számítottam, pedig láttam az étlapon az árakat.

Távozáskor megemlítettem a Pincérnek, hogy loptam egy szalvétát a mellettem lévő tányérról, mosolygott, és közölte, hogy semmi gond, és nem látszódott rajta, hogy komplett idiótának néz. Persze lehet, hogy szabadidejében profi pókeres.

Ami viszont nem volt jó, hogy kajálás közben Zoli beszólt, hogy folyamatosan jár a szám evés helyett, mintha verseny lenne, vagy ha hamar végzünk, ingyensonka járna. Amúgyis ez nálam érzékeny pont, mert senki nem hiszi el, hogy nem szeretek beszélni, és 99%-ig biztos vagyok benne, hogy ez a bipolárissághoz tartozik, mert annak is tünete a beszédkényszer, de ha nem, akkor csak a kényszereim közé, és ezt mondtam is, és ezért nagyon nagyon nem esett jól, plusz azért beszéltem, mert lassan eszem, nem pedig azért nem eszem, mert beszélek. Szóval besértődtem, szarul esett na, és nem tudom szó nélkül hagyni.
Persze próbálta menteni a menthetőt, de hát ez ilyenkor már baromira nem számít, már megbántott, akár akarta, akár nem. És az a baj, hogy hiába volt a napom tűrhető addig, sőt igazából egész kellemes, egy ilyen megjegyzéssel kukába hullott az egész, mert nagyon nagyon fájnak ezek, és lelkileg nyomorultabbá lehet tenni, mint fizikailag. Ilyen vagyok, lehet idegbetegségnek hívni, vagy hisztériának, vagy túlszenzitívnek nevezni,  vagy rámfogni, hogy nekem semmi sem jó, de akkoris ez vagyok én, és igenis tessék odafigyelni, hogy mit mondunk a másiknak, pláne ha tudjuk, hogy mi zavarja és mivel lehet megbántani, és nála nem ok, hogy nem tudja, mert többször is mondtam, úgy látszik hiába, és ettől szar ennyire ez az egész.

Persze haragudni nem haragszom, aktívan nem kell ezzel külön foglalkoznom, mert passzívan ott marad, kész. Nade kérhettem még ajándokot, és kiválasztottam 5 könyvet, amiből rábíztam egyet, így lesz is meglepetés, meg nem is, tiszta Mátyáskirályos, galamb, meg parasztpicsa nélkül.

Amúgy annak ellenére, hogy nem tartom a szülinapom és ezért nem orrolok meg, ha valaki elfelejti, engem sem érdekel különösebben (sajnos máséról is elfeledkezem:), nagyon szépen köszönöm azoknak, akik tudták vagy kinyomozták és felköszöntöttek, és aki nem, az se számít, mert igazából semmit nem jelent:)

És itt meg kell jegyeznem, mert rövid lett ez a poszt is, kell még egy post-it (mit vártok nemalvás után?;), hogy a tesóm 6. hó 6-a, Zanza meg 4. hó 4x4-e :) Érdekes emberek vannak körülöttem:) Ez ilyen jel vagy mi a tököm :))
 

Update: jaa és persze kaptam boldog törölközőnapot-smst, aminek külön örültem, mert művelt vagyok :)))