Azt mondtam már, hogy a mosogatógép megint megadta magát? Még ezer évvel ezelőtt vettem anyunak, mert folyton rágta a fülem, hogy nem mosogatok, holott utánam nem is lett volna mit, az utána fennmaradt kocsonya maradékaihoz meg nem volt gusztusom, így egy frappáns huszárvágással megoldottam a problémát. Szóval 10-11 éves a masina. Egyszer már gondolta úgy, hogy eláztatja a konyhának becézett előszobát, de aztán megnéztem amit meg lehetett, békén hagytam, és utána megint működött.
Most azonban lehet hogy nagyobb a baj, mert bár ugyanúgy tiszta víz a konyha, a szárítás közben ugyanúgy "lefagyott" a rencör, viszont most már fura füstszaga is volt a dolognak. A vicces az, hogy általában nem szoktam az ilyen gépekre odafigyelni, elmegyek fürödni, vagy le a boltba, vagy aludni, míg a hátterben döcögnek a drágák. Most szerintem jól jártam, hogy fogyóban az altatóm :)

Amúgy, még április elején megnéztük az itteni állatkertet, ami nem túl kicsi. A belépő 840 Huf, lehet kapni még bérletet is.
Az úgy kezdődött, hogy geocache pontot is kerestünk közben, kimentünk a Csanyikba, a szokásos helyre leparkoltunk. Nagyon szép, napos idő volt, a kabát a kocsiban maradt. Na és akkor elmentünk jobbra. És mentünk, és mentünk. És az állatkertnek vélt domb egyre magasabb és egyre távolibb lett, időnként egy-egy fura ordítást lehetett hallani. Hapci körbe akart sétálni, de én úgy gondoltam, hogy a vaddisznók közelében lehetünk, így a körbeséta után akár mehetünk is haza, mert egyrészt bezár a bazár, másrészt már világos se lesz, na és a lábunk is megvétózná a belépést. Úgyhogy visszafordultunk, aztán a kérdéses szakasznál elmentünk balra.
Volt ott ugrálóvár, meg ilyenek, gondolom gyerekeknek, meg relatíve nagy tömeg, vmi futók is épp akkor, épp ott pihentek.
Benn az elején volt aranyhalas tavacska, a közeli házikóban meg mindenféle akváriumos, territóriumos dolog, lepkefallal, meg kígyókkal, meg egyebekkel. Jobbra voltak majmok, akikért én nem nagyon vagyok oda, de a kevésbé emberszabásúakkal jobban ki voltam békülve. Aztán voltak szurikáták is, itt Hapci figyelmébe ajánlottam a sorozatot, és megesküdnék arra, hogy fotóztam őket is, de a képek sehol :/ Lehet hogy szurikáta-maffia dolgozik a háttérben?
Megnéztük a tavat is, hattyúkkal, meg szexelő békákkal együtt, voltak teknősök, aztán lámák és emuk, a kecskeszerű patásokkal sokat haverkodtunk, főleg mert - saját felelősségre, de - meg lehetett őket símogatni. Fura, de az összes ilyen szarvas patásnak egy vízszintes csík volt a pupillája. Voltak nagy röptetők kismadaraknak, meg nagymadaraknak. Utóbbiaknak szerintem kicsi volt a hely. Azt mondjuk nem értem, hogy egyes állatokat miért nem lehet egyberakni. Pl papagájok és medvék. Nem veszélyesek egymásra. Biztos van valamilyen logisztikai magyarázat erre.
Volt ott még sok állat, kicsi és nagy, fényképezhető, meg nagyon mozgó. Szegény karakál nagyon nagyon ideges volt, egy ideig fel és alá járkált, a kerítés mentén, meg fújt az emberekre. Mikor én odaértem, nekem már leállt mosakodni, szóval összehaverkodtunk. A párducokat láttuk játszani, nagyon édesek voltak. Két fekete kergetőzött a területükön széltében-hosszában, de nem túl közel, nehogy jó képeket tudjak csinálni. Biztos kameraérzékenyek.
A legjobb rész az volt, akkor röhögtem egyet a gonosz kis lelkemmel, amikor megnéztük a tigrincseket, pihengettek, lomhálkodtak, aztán az egyik körbe-körbe kezdett sétálni. Épp folytattuk tovább az utunkat a következő stáció felé, mikor ismerős kóricálást láttam a nagymacsek részéről, és kicsit lelassítottam. Nos, az előttünk haladó csoportot telibespriccelte a hím, olyan szag volt ott, hogy csak úgy csattant, a team meg rendesen meglepődött. Szerintem többször ki kell mosni azokat a ruhákat:))) Milyen jó, hogy az ember gyakorlott macskatartó:))
Lovakat meg csacsit is lehetett egyébként simogatni, megnéztük az új farkaslányzót is, a vaddisznóknál a geocache pontot nem találtuk meg, mert jól lemerültünk, úgyhogy maradt az "ingyenes" kinti pont. A medvét messziről lestem csak meg, nem igazán vagyok jóban velük, voltak nagy játékai, vicceltünk, hogy biztosan betűkockázik, és most a következő áldozata nevét rakja ki, a strucc lába továbbra is brutálisan nagy, a sül szúrósnak néz ki, a nyuszik meg kicsik.
Összességében megérte a 840 pénz, mert nem öt perc volt bejárni, de az állatkerti séta sosem lesz a kedvencem, én valahogy nem tudom elképzelni, hogy azoknak tényleg jó ott :/ A kisállatok még hagyján.. de a nagyobbak.. ez a látvány nem mindig való a kis lelkivilágomnak..

Vettünk még január legvégén egy vízszűrőt, a Britát, mert itt olyan kemény a víz, hogy beszólni sem merek neki, a vízforraló már az első használat után vízköves, a macskák ivóedényét meg képtelenség rendbehozni :/ No és a ketyere leírása azt mondta, hogy 60 nap, vagy 100 liter víz után tessék szűrőt cserélni benne. Hát, most eltelt 3 hónap, és most tartok 63 liternél, amiben a tészta/krumpli/leves/minden-főzéshez használt víz is benne van, meg a macskák vize is. Lehet, hogy több folyadékot kéne fogyasztanom?:)

És akkor az állatkertes képek jól, mert már nehezen bírjátok: