LIVE 10.04.30.



09.09.11.

Csacsogunk

Cinkék

Követőradar:)

Qqts

Ki nyer ma? Túszmandarin neccharisnyával kontra vámpír gumibaba lopott vesével..

2008.01.14. 21:00 Ypszi


De tényleg! Ez így volt!
Ha mondom! Hát hazudok én??

Szóval Zanzával siettünk a "jó édes" albija felé, hogy összeszedjünk pár cuccot a kórházba bele. Ha már kiengedték az intenzívről, megérdemli.
Útközben sikerült elgügyögnünk magunkat a túszmandarinos szintre, ahol is a fején neccharisnyával, máshol meg narancsbőrrel felfegyverkezett ájtatos mandarinunk kirámol egy bankot, majd hogy az uborkára hasonlító rendőrök le ne lőjék, túsznak álcázva magát próbál megmenekülni.. A sztorit aztán a fonal elvesztése mentette meg.
Köszi Ariadné, jó kis gombolyag volt!


Nos végigkutattuk a lakást hálóingnek látszó tárgyak után, de sehol semmi. Most vagy én nem tudom, hogy hogyan néz ki egy hálóing (ennek meg is van az oka;)), vagy a kis szemetek meghallották, ahogy az ajtóval szerecsétlenkedtem, miközben kénytelen voltam megválni a hülye gombos kilincs miatt a kezem bőrfelületének bár piciny, de számomra annál kedvesebb részétől, és ezalatt volt idejük elbújni a lakás különböző pontjain, spontán számháború keretében.
Nos próbáltam elgondolni a szitut, hogy ha én hálóing lennék, hova ficcenteném be magam serényen, de a fantáziám syntax errort nyomott.
Azért a többit megtaláltuk, tehát sikerélmény:kudarc - 1:1

Felmálháztuk magunkat még az összes céges irattal is, ha már rámhárul egy jó ideig ez a meló is, majd bűnös tettet követtünk el, az asztalon épp nevelőszülőket kereső 4 db konyakosmeggy eltulajdonításával, szatyorba dobásával.
Rosszul eshettek, teljesen eltörhetett mindenük, mert aztán már nem voltak hajlandóak többet mozogni, kénytelen voltam aktív eutanáziát alkalmazni, orálisan.

Közjáték:
Zanza és Ypszi megfeszítetten dolgozik a munkaidő végéig.
Az erő velük van: Hangszóró a fénykardjával őrzi őket. Apuanyu apró prüttyögések közepette porszívózza a lábuk körül a szemetet.  Szívtipró bőszen gépel helyettük.

Valaki benéz. Csak őket látja.

Na persze! Hiszen olyan védelmi mechanizmust fejlesztettek ki az ilyen fekete foglalkoztatás felfedezése ellen, mellyel az illegális alkalmazottat játékzsiráffá, dezodorrá, vagy épp egyiptomi ajándéktárggyá tudják átalakítani nagyon nagyon rövid idő alatt! Hahaha!

Később Gyöngyi eldobott az intézményig.
Nagyon örültek nekem, de csak a kistv miatt, ami egyben rádió is, és így ha már a dokik nem tudják eltenni láb alól a betegeket, már az unalomba se bírnak belehalni.

Anyu mondta, hogy jönnek a kolléganők is, várjam meg őket. Végülis 1,5 órát csak sikerült ott maradnom, ami a körülményekhez képest jól és vidáman telt. Anyám agya beindult, elkezdett sztorizni, hogy mikre "emlékszik", míg altatták. Ezzel hetekig fogom szivatni.
Szóval: egy vámpír gumibaba állt az ágya mellett, fekete copfos hajjal, meg bámult rá a feketére sminkelt fejével, és tudta, hogy azért jött, hogy elvigye a veséjét!
Kolléganők rájöttek, honnan örökölhettem a fantáziámat.

Valamint ilyen párbeszédek is voltak:

A: Jaj, úgy lefogytam, nézd milyen vékonyak a lábaim!
Y: Akkor kínai kajálda közelében ne járj! Ha elfogy a pálcika, végén berángatnak rizst forgatni!

A: Keressél már nekem valami sapit, hogy majd ne legyek már olyan golyó!
Y: Ááá, nem kell az! Tök felesleges! Majd írunk meg rajzolunk rá, ahogy a gipszre szoktak! Sőt! Rákopizzuk a földgömböt, és mindenki bejelöli majd, hogy hova szeretne utazni. Gombostűvel!
A: Nem akartál indulni?

Közben Péter többször telefonált, hogy már a Blahán vár rám, hogy átadhassa az én gyönyörűséges, szerelmetes órácskámat, aminek a fajtáját úgy 1,5 éve láttam először, azóta itt motoszkál a kis fejemben, aztán fél éve már tudtam, hogy Ő kell, vagy a kistestvérei, végül év végén kitaláltam, hogy Ő az igazi. Igen, Őt akarom.
És akkor Péter volt oly kedves, hogy mivel fontban volt a legolcsóbb, és itthon nem is lehet ilyet kapni, megrendeli nekem kinn, az ángliusoknál, én elutalom neki az árát, majd januárban egyszercsak meglep vele.
Nos eljött a nagy találkozás ideje. Már a doboz is gyönyörű volt, de Őmaga, úúúristen, sokkal szebb élőben, mint a képeken! Imádom! Gyereket akarok tőle!
(Nemrég még egy elműs radiátortól akartam, de ez egy fiktív sztori..)

Jójó, hát megmutatom:
























És egy csupasz csíz a körtefán..

1 komment

Címkék: agymenés sztori anyu

A bejegyzés trackback címe:

https://ypszi.blog.hu/api/trackback/id/tr98298929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.